Szakkör
 Kezdőknek
 Haladóknak
     - A Hubble diagram
     - Színek
     - Spektrum típusok
     - Galaxisok
     - Kvazárok
 Kihívások
 Kicsiknek
 Játékok és vetélkedők
 Linkek
Kvazárok
 Rádiócsillagászat
 A VLA FIRST felmérés
 Különös objektumok
 Mik a kvazárok?
 Energiaforrás
 SDSS kvazárok
 Kutatás
 Végkövetkeztetés

Korai rádiócsillagászat

Grote Reber teleszkópja, Wheaton, Illinois állam, USA, 1937
Kép a NRAO/AUI/NSF jóvoltából

1936-ban Grote Reber amatőrcsillagász épített egy rádiótávcsövet a kertjében. Az övé volt a világon az első teleszkóp, ami kifejezetten az égből érkező rádióhullámok észlelésére készült. Az elkövetkező években az égen számos irányt megvizsgált, és sok új rádióforrást fedezett fel. Ezek egyike, a Cygnus A később megváltoztatta a modern csillagászat folyását.

Tizenöt évvel később, 1951-ben Walter Baade és Rudolph Minkowski csillagászok megtalálták azt az objektumot, amelyből a Cygnus A rádióemissziója származott. A kaliforniai Mount Palomar 500 centiméteres optikai teleszkópjával leltek rá a különös kinézetű galaxisra. De amikor megvizsgálták a galaxis spektrumát, még nagyobb meglepetés érte őket.

A Cygnus A egy 0.057 vöröseltolódású galaxisnak bizonyult. Ez a vöröseltolódás a Földtől mért távolságát több mint 700 millió fényévre teszi. Ez volt az addig észlelt legtávolabbi objektum. Ahhoz, hogy Reber a rádióforrást 700 millió fényév távolságból detektálni tudja, a Cygnus A a valaha ismert legerősebb rádióforrás kellett hogy legyen.

Cygnus A
Kép a NRAO/AUI/NSF jóvoltából
Észlelők: P.A.G. Scheuer, R.A. Laing, R.A. Perley

Ahogy teltek az évek, a csillagászok több rádióforrást találtak, amelyek távoli galaxisokhoz tartoztak. Végül elkezdtek feltűnni csillagokhoz tartozó rádióforrások! A csillagok nem bocsátanak ki erős rádióhullámokat, ezért tudták, hogy valami nagyon szokatlant látnak.

Vessünk egy pillantást néhány ilyen különleges objektumra.